Képzeljétek magatokat a menyasszony helyébe…

Vasárnap csörög a telefon, hogy nagy baj van, mert elhozta a szalonból a ruháit a menyasszony, de nem jó rá és nem foglalkoztak vele a szalonban és hogy én vagyok az utolsó reménye, hogy a következő hétvégén felvehesse… mindezt az esküvő szezon kellős közepén!!!

Kérdeztem mi a gond, küldjön képet és megnézem, hogy egyáltalán tudok e segíteni neki… és elkezdte sorolni, a könnyeivel küszködve, hogy ez sem jó, az sem jó, rosszul szűkítették, nem olyan amit kért, stb. és így engedte el a szalon!!!!! Két ruhát hozott el, (egy vagyont fizetve értük) úgy, hogy ha így maradtak volna, gyakorlatilag hordhatatlanok lettek volna.

Az egyik egy kövekkel díszített, sok réteges tüllszoknyás ruha volt, gyönyörű volt, tökéletes volt rá, egyedül a hosszát leszámítva. A szalon reakciója erre… „Vágja le otthon nyugodtan!”

Kérdezem én (persze költői a kérdés) Normális dolog ez?! Csak megsúgom, hogy nekem több órámba telt levágni, hogy az mindenhol egyenes legyen, külön külön a rétegeket….

De ez még a könnyebbik eset volt. Sajnos a nagy sietségben elfelejtettem fotózni ezt a ruhát, pedig csodaszép volt.

És akkor jöjjön az a ruha, ami nagyon felkavart a nyáron… egy csoda csipkeruha lett volna, ha tökéletes lett volna rá. Az eredeti ruhán pár változtatást kért a menyasszony, amit sajnos nem igazán tudtak úgy  megcsinálni, ahogy szerette volna… A ruha úgy készült, hogy a pontos méreteket megadta, de mikor próbára került a sor, akkor kiderült, hogy vagy másfél mérettel nagyobb a ruha és egy olyan ruhánál, ami testhezálló, nyilván eléggé szembetűnő volt. Mutatom, hogy érkezett meg a ruha hozzám hétfőn…

Így elsőre nem is tűnik vészesnek… de sorolom, mit kellett javítani rajta:

• a ruha ujját ki kellett szednem, mert az egyik szűk volt, nem volt jó helyen beletéve a karöltőbe, annyira, hogy nem tudta a karját felemelni a menyasszony
• ezt újra kellett szabnom
• ami annyit jelentett, hogy a régiről le kellett bontanom a csipkét, majd erre visszavarrni, természetesen kézzel….

• a ruhán megigazítottam a vállrészét, mert túlságosan széles volt a válla
• majd visszavarrtam az ujját egy ék kiséretében, hogy fel is tudja majd rendesen emelni

• mélyítettem a dekoltázs rész, tehát ki kellett vennem a régi tüllt, majd újat bele, visszavarrni és
• megcsináltam azt amit a gyártó „nem tudott” hogy a kis virágocskák, levelek, indák belefussanak ebbe az átlátszó tüllbe

• közben kivettem a hatalmas cici betétet, ami nem az ő mérete volt és teljesen elállt a testétől
• beborítottam egy tapacsos cicit, ezzel helyettesítettük az előzőt
• csípő részéből evettem egy kicsit, mert buggyosodott rajta
• megcsináltam az uszály felgombolását, hogy szabadon közlekedhessen/táncolhasson benne

Megmutatom ez előtte utána fotókat együtt, hogy jobban láthassátok a különbségeket

Csupán ennyi dolga lett volna a szalonnak, hogy boldogan távozhasson a menyasszony, ehelyett szomorúan engedték el, nem törődve azzal, hogy mi lesz vele, hogy oldja majd meg a problémát. Mikor engem felkeresett, nekem meg majd megszakadt a szívem, közben meg baromira dühös is voltam, hogy hogy tehet ilyet egy szolgáltató….

Ezért hangoztatom mindig, hogy jól nézzetek körül, hol béreltek, vásároltok vagy készíttetek ruhát, mert nagyon nem mindegy. Nyilván a legnagyobb körültekintéssel is bele lehet futni egy ilyenbe, de ha egy mód rá minimalizáljátok az esélyét. Ennek a ruhának a javítása és dühöngéseim közepette született meg a gondolat, hogy valahogy segíthessek nektek a ruhakeresésben, hogy el tudjátok kerülni a felesleges köröket, kiadásokat, hogy megtalálhassátok a számotokra a legtökéletesebb ruhát.

Szeretném nektek bemutatni a

Menyasszonyi ruha kalauzt

Kattintsatok át és nézzétek meg!

Szeretettel: Szilvi